Bizonyos feltételekre, például az ingázásra számolt időtartamra is igencsak ügyelnie kell jövő évtől a munkaadónak, ha béren kívüli juttatásként albérleti támogatást adna a dolgozóinak.

Az Albérlet támogatás összege a  következőképpen alakul >>>

  • a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
  • a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
  • a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

Számokban kifejezve >>>> ( a minimálbér összegétől függ, ami 2017-ben 127 650 forint)

1. évben a minimálbér 40 százaléka, azaz 2017-ben >>> 51.060 forint havonta

2. évben minimálbér 40 százaléka, azaz azaz 2017-ben >>>  51.060 forint havonta

3. évben minimálbér 25 százaléka, azaz 2017-ben >>>  31.910 forint havonta

4. évben minimálbér 25 százaléka, azaz 2017-ben >>> 31.910 forint havonta

5. évben minimálbér 15 százaléka, azaz 2017-ben >>>  19.145 forint havonta

Jövőre szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre, és számos elemet átsoroltak a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, igaz az utóbbiak után fizetendő közterhek mértéke így is csökken – idézte fel a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.

A módosítások nyomán január 1-jétől 22 százalékra mérséklődik a magasabb, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási (eho) kulcs, ez pedig hatással lesz a cafeteria keretében adható juttatásokra is.

Kibővül 2017-től az adómentes juttatások köre, köztehermentesen lehet majd belépőt adni sportrendezvényekre, sportlétesítmények használatára (értékhatár nélkül), évi 50 ezer forintig kulturális rendezvényekre. Mentesül a közterhek alól az óvodai, bölcsődei ellátás, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltások, védőeszközök beszerzése, valamint az albérleti támogatás – írták.

Nagy Dániel, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere közölte, hogy a fiatalabb munkavállalók közül sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, amelynél jövőre már nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon. Ezzel a lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz – tette hozzá.

Felhívták a figyelmet, hogy az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

Január elsejétől új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi. A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer forint marad a keret – írták.

Amennyiben a SZÉP-kártyás juttatás – önmagában, vagy pénzjuttatással együtt – átlépi a rekreációs keretet, úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A béren kívüli juttatásoknál a közterhek mértéke összesen 34,22 százalék lesz.

Jövőre több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből, így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, ezek közterhe összesen 43,66 százalék lesz.