Sokféle torna létezik. Sok szakértő állítja, hogy a sok mozgást, hirtelen mozdulatokat tartalmazó torna nem annyira hatékony – másrészt veszélyes is. A keleti tornák, keleti hagyományok idegenek Európában. Itt más a mentalitás. Másrészt, ha olyan gyakorlatot végzel, amit nem értesz, és csak úgy majmolod, annak nem lesz hatása.



A Popov tornában is sok az ismerős elem, mert ő is csak összegyűjtötte, összerakta, megmagyarázta. A magyarázat a lényeg. Ha tudatosan tornázol, ha a tudatod veled együtt tornázik, sokkal hatásosabb lesz. Ez teljes rendszer, amely az egészséghez vezet. Ha kipróbálod, ha nálad is működik, és ha nálam jobban el tudod mondani, onnantól a tiéd.

 
Hogyan fordulhat elő, hogy a gerincoszlop bizonyos szakaszai nem működnek? Mi zökkenti ki a harmonikus működésből a diszharmonikus működés felé? Sérülés, esés, hirtelen fordulat, lehajlás. Akármennyire is paradox a helyzet, szerintem a rossz szokás, a rossz testtartás sokkal inkább okoz diszharmóniát a gerincoszlopban. Például nem mindenki tudja, hogy ideális esetben a test súlypontja valamivel a köldök alatt van. Ekkor könnyen mozog az ember, könnyen lehajol. Általában a görnyedt embereknél ez magasabban van. Képzeljük el, milyen könnyű függőleges oszlopot megtartani, amíg nem billen meg. Ha megbillen, akkor aztán a legerősebb ember sem tudja megtartani. A jó testtartás esetén a csigolyák egymás fölött vannak, rajtuk a fejünk is egyensúlyban van. Könnyen mozgunk.

A csigolyaporckopás, mint minden más betegség, nem önmagában létezik. Itt nem az ízületen van a hangsúly. Nem lehet a belső szervektől és a lélektől, mentalitástól függetlenül vizsgálni. Nagyon gyakran a helytelen testtartás (gerincferdülés, görnyedtség stb.) hátterében tisztán kimutatható lelki probléma van. Ha az ember egész életében önkorbácsoló, lehajtott fejjel járó, megalázkodó, akkor ez törvényszerű. Kevesen tudják, hogy Latin-Amerikában minden lányt, minden nőt igazi szépségként kezelnek, pedig ott sem mindenki az. Ez kimutatható a testtartásukban. Úgy járnak, hogy hátraigazítva tartja vállait, magasan és büszkén tartja a fejét. Nézd meg az embereket az utcán. Nem előre néznek, hanem maguk elé, lefelé, ahol állnak. Amit akarnak, azt kapják. A kör bezárul. Így még mosolyogni sem lehet, lehajtott fejjel. Próbáljátok ki! Az ördögi körből a boldogság felé az első lépés a testtartás megváltoztatása. Görnyedt embert nem lehet manuálterápiával kigyógyítani. Amíg a belső tartásán nem változtat, amíg a testtartásán nem változtat, addig reménytelen. A szloiózis nem természetes testtartás. Ezzel a tornával visszajutunk a természetes testtartáshoz. A virágot nem kell kiegyenesíteni, magától nyújtózik a Nap felé, csak nem szabad zavarni. A csigolyaporckopástól meg lehet szabadulni, de először a lelkiállapotodat kell megváltoztatni. Minél gyakrabban mosolyogj. Mosolyogni nem is olyan egyszerű, ha szívből mosolyogsz, okkal, nem úgy mint a hülye, minden ok nélkül. Mosolyogj rá a világra. Nézd a többi embert! Sokan nálad is rosszabb helyzetben vannak, mégsem adják fel! Ha elesettnek érzed magad, akkor elesett leszel. Ha szerencsétlennek, boldogtalannak, akkor olyan leszel. Ne akkor mosolyogj, ha jó, hanem mosolyogj rá arra, ami van, ami megadatott! Az életet nem tudod megváltoztatni, de magadat igen. Ne várj addig a mosolygással, amíg semmi sem fog fájni. Szakítsd meg az ördögi kört! Mosolyogni nem lehet lehajtott fejjel!

Az életed legszebb napjai még előtted vannak. Ha egészséges akarsz lenni, akkor testi és lelki gyakorlásra egyaránt szükség van. Húzd ki magad, igazítsd hátra a vállaid és járj!
Képzelj magad elé egy hajlítva lekötözött fát. Amint elvágják a kötelet, a fa felegyenesedik a Nap felé.
A gerincoszlopod is ilyen. Ő is egészséges és boldog akar lenni, mint minden szerved, sejted.
Ez a torna nem egészségessé teszi az embert, hanem elengedi az egészség felé. Hadd menjen!
Nem fogjuk zavarni, hanem segíteni fogjuk. Ha edzünk, ha küzdünk valamilyen betegség ellen, akkor ezáltal csak megerősítjük a betegséget. Harc a betegséggel: ez a betegség edzése!
Ez a torna nem harci torna. Mi nem harcolunk.

Nézzük a megszokás kérdését. Ha mindig ugyanazon az ösvényen járunk, kitapossuk. Ez van a gerincben is. Ez is lehet oka a csigolyaporckopásnak.
Nézzük a belső szervek kérdését. A fasciákról már volt szó. A belső szerveket körbeszövik a fasciák, mint a pókháló-függőágy, rögzítve őket az egyes csigolyákhoz és a test elülső falához. Egyébként a belső szervekben nincsenek is fájdalom receptorok. A beteg szervnek változik a konfigurációja és elkezdi másképpen húzni ezeket a finom hártyákat. A fájdalmat a rögzítési pontokban érezzük, elől, vagy hátul, a hasunkban, vagy a hátunkban.
A beteg szervek hártyái szépen lassan elhúzzák a csigolyákat a normális pozícióból és előáll a gerincoszlop diszharmónia. Ez is ördögi kör. A csigolya elmozdulástól rosszul működik a szerv és vice versa. A betegség így erősíti meg magát. Neked kell ezen változtatnod! Ha megszokod, hogy beteg vagy, akkor miért is akarnál meggyógyulni? Ez lelki kérdés.
Lelkileg és erkölcsileg legyetek erősek, akkor fel fogtok egyenesedni. Ez a tartalom és a forma egysége. A gondolkodó, átérzett, tudatos torna egyszerre változtatja meg a tartalmat és a formát is. A tudatot is tornáztatjuk. Ebben a tornában tudatosan indítod a mozgást, érted a mozgást, és ellenőrzöd, érzed. Közben előtted lebeg a cél, az egészséges ember képe. A Tiéd. Szóval tévézés közben nem lehet tornázni. A mozgáson keresztül látod a célt, amely felé haladsz. Minden mozdulattal közeledsz egy kicsit a célhoz. A tudatossághoz az kell, hogy érezd magad, a gerincoszlopodat, annak mozgását, a csigolyáidat. Ugye milyen nehéz? Az érzékelésen is sokat kell dolgozni, mert már eltompultunk. Nem érezzük magunkat. Ha meg akarsz valamit csinálni, akkor nem azon gondolkodsz, miért nem tudod megcsinálni.
Ezek bonyolult dolgok, de nincs engedmény, nincs könyörület. Ilyen az élet. Ha egészséges vagy, akkor mindent meg tudsz csinálni, akkor szükség van rád. Ha nem, senki sem fog sajnálni. (N.B. GG: Aki nem képes változni, az életképtelen.)
Az elején ne csak azt a napi öt percet foglalkozzatok a tornával, ameddig a gyakorlat tart, hanem figyeljétek meg a mozgásotokat, a tartásotokat. Emlékezzetek a szép napjaitokra, amelyeknek a visszatérését szeretnétek megérni.
Gondolkodjatok el azon, amit mondok. Kételkedjetek, kötekedjetek. Én azt mondom, tizenkét, tizenöt, hetven, nyolcvan és kilencven éves ember is képes teljesen meggyógyulni és csukát fogni. Mint a mesében.Ha kifogtad a csukát, megváltozik az életed.



Ez a torna az arany középút tornája. Nézel le a balkonról. Egyre jobban lehajolsz, de nem esel át a korláton. A határt kell megtalálni. Ha kiújul a tornától a bajod, akkor túlhajoltál a korláton! Ha nem mész ki a balkonra, nem látsz meg semmit az egészségből. Persze ez hosszú folyamat. Ha azonnal a kezedbe adnak egy csomó pénzt, fel sem fogod, hogy gazdag lettél. Azt se tudod, mire költsd el. Folyamatosan kell megszokni a gazdagságot.
A torna folyamán szépen, lassan 'kinő az új gerincoszlop.' Átlép egy másik állapotba. A gerinc fokozatosan egyre hajlékonyabb lesz. Fontos, hogy ez lassan történjen, hogy ezzel együtt fokozatosan fejlődjenek az izmok, a kis izmok, a még kisebb izmok, a szalagok. Fontos az eredmények megtartása, nemcsak az elérése. Ha megdolgozol valamiért, meg leszel elégedve vele. A torna közben megtanulod, hogy azt az energiát, amit eddig magadon kívül fecséreltél el, azt most magadra fordítsd. De jól használd fel! A javadra.

Szabadság mindent megszerezni és utána elosztani. Nem így van. Szabadság – a választás joga. Tornázás közben is szabad vagy. Hogyan csinálod, meddig csinálod – te döntöd el. A lényeg, hogy értsd, a felelősség ebben a tornában a tiéd. Ami velünk történik, azért nem szabad másokat hibáztatni. És ez nem csak a tornára igaz, általában is.

Több szint van a tornában. A durva szinten gyorsan jelentkeznek az eredmények. Ez a szalagok és a kisizmok szintje. De utána szembesültök azzal, hogy aki évekig görnyedten járt, annak az ízületei, a belső szervei, csontjai, ízületei erre álltak rá. Egy idő után, amikor elengeded a szervezetedet, ellazítod az izmokat, akkor a belső szervek, csontok, ízületek szép lassan elkezdik húzni a csigolyákat, a gerincet. Hiszen te nem húzod, csak elengeded.
Meg kell érezni, hogy mire van szüksége a szervezetednek és el kell engedni. Egy idő után regenerálódnak a szervek, a csontok, az ízületek. A csigolyák visszanyerhetik eredeti alakjukat – ez biztosan így van, ezt állítom. Amikor a „kisebb kinövéseket”, mint sólerakódást próbálják eltakarítani, ez butaság. Ezek a kinövések védekezésként keletkeznek. A mozgásszegény csigolyákban kiszárad a porckorong. A csontokban, a csigolyatestekben osteoporózis alakul ki. Ritka, puha lesz a csigolyatest és nagyobb felületre lesz szüksége, hogy meg tudja tartani a felette levő csigolyát, csigolyákat. Ha puha talajra lépsz, nagyobb felület kell a súlyod megtartására. Itt is erről van szó. És ezért keletkeznek ezek a kinövések, hogy a buta embereknek segítsenek. Ha megszünteted őket, a szervezet valami mást talál ki.
Ha regenerálódik a gerinc, nem lesz szükség ezekre a kinövésekre. Szóval nincs értelme harcolni a sólerakódásokkal. Tiszteletlenség. Csak ártunk vele a gerincnek. A gerinc nem érti, mit akarunk, de nincs pardon, blokkolja a csigolyákat, korlátozza a mozgásodat. Ez ide vezet. Mint a valós életben. Ha nem működnek a csigolyáid és nem teszel semmit, blokkolódnak. Persze a sebészek is besegítenek a csavarokkal, műtétekkel, felgyorsítva a folyamatot. Az a jó sebész, aki keveset operál! Az a legjobb műtét, amit elkerülsz.

Ebben a tornában belülről jön, amit csinálunk. Tudom, hogy sok sportolói baleset hátterében az áll, hogy nem volt jó a bemelegítés. A verseny elején történnek. A sportolók csak a nagy izmokat melegítik be, nem értik az anatómiát. A nagy izmok be vannak melegítve, lazák és eltépik a „hideg” kis izmokat, szalagokat. És kész a baj.
Ezt a tornát a sportban is lehet alkalmazni bemelegítésként.

Most már ideje rátérni a gyakorlatokra. De ne siessünk, van időnk.
A gerinc minden szakaszán gömbszerű a mozgás, azaz minden irányban történik. Minden gerincszakaszt, csigolyát minden irányban meg kell dolgoztatni. Nem szabad kihagyni semmit. Egymás után minden csigolyát el kell érni. Hogyan üljünk a gyakorlatnál? A fejtetőnk függőleges irányba mutasson (N.B. Vízszintes felület, egy pohár víz.) Egyenesen üljünk, mosolyogjunk rá a problémákra. Át kell érezni a tornát. Fel kell idézni az egészséget, a múltat, a célt. Minden porcikánknak fel kell ezt idézni. Ehhez idő kell. Várjunk pár percet. Erősen éljük át, annyira, hogy remegés fusson át a testünkön, hogy könny csorduljon a szemünkbe. Így kezdődik a torna.

Minden mozdulat, legyen az dőlés, hajlítás, csavarás természetesen történik, erőfeszítés nélkül, nyugodt arckifejezéssel. Például, amikor a fejünket előre hajtjuk. Ha kicsit erőltetjük, akkor el kezd dolgozni a szétlazult gerincszakasz. Mi természetesen, csak elengedjük a gerincet, lazán, erőlködés nélkül. Az elengedés nem rombolja le a gerinc harmóniáját.
Itt jusson az eszünkbe, hogyan is működnek a gerinc közeli kis izmok. Képesek nyújtózkodni, megelégedéssel, jóízűen, mint amikor kialudta magát az ember. A lényeg, hogy a külső izmok ne annyira erősen dolgozzanak viszont kezdjenek el dolgozni a mélyizmok, amelyek a gerinc közelében vannak. Ezeket az apró „nyújtózkodásocskákat” kell megérezni, elkapni.
Mi is ez a nyújtózkodás? Húzd meg, ereszd meg. Összenyomni, elengedni és megérezni, hogy minden összenyomással nő a mozdulat amplitúdója. Minden összenyomás után egyre kisebb mértékben növekszik, de egyre nagyobb örömmel. Ezeket az apró nyújtózkodásokat 5-10-szer kell csinálni minden irányba. Először egy milliméterrel lesz hosszabb a mozdulat, utána egy tizeddel.
Mint a mesebeli történetben a répával. Figyeljetek mindig az arcotokra, a gondolataitokra.
Ha megint a bajaidon gondolkodsz, akkor inkább állj meg egy percre!

Akkor most kezdjünk bele a gyakorlatokba
• „Leengedjük” előre a fejünket, annyira, amennyire ez lehetséges erőfeszítés nélkül, azután nyújtunk (pici nyújtás, a mélyben zajlik, a mozdulat majdnem észrevétlen).
5-10 apró nyújtás után a fejünket függőleges helyzetbe hozzuk.
• Most jön az oldalra döntés. Először „elengedjük” a fejünket oldalra, amennyire ez lehetséges, azután nyújtunk a fentiek szerint. Közben érezzük, hogy ez nekünk jó! Ez a fontos, az érzés és a gondolat. Mosolyogjunk a gerincünkre, minden egyes csigolyánkra.
Most jön a fejcsavarás (nem kell kitekerni a nyakunkat!). Itt is szinte csak „elengedjük” a fejünket, hadd forduljon el egy kicsit, szinte magától. Azután nyújtunk a fentiek szerint.
• Amikor jobbra fordítjuk a fejünket, vegyük észre, érezzük meg, hogy a jobb oldali izmok feszülnek meg. Sokszor olyan a diszharmónia, hogy a nagy izmok egyik irányba húzzák a fejünket, a mélyben lévő kis izmok pedig a másik irányba. Oda kell figyelni, meg kell érezni, hogy mikor milyen izmok feszülnek meg. Akarva, akaratlanul a szervezet antagonistákkal működik, a másik oldalon az izmok kezdenek ellazulni. Minden gyakorlat végén a fejünk alaphelyzetbe kerül. Előre nézünk, a fejtetőnk függőleges irányba mutat.
• Következő gyakorlat: könnyedén hátraengedjük a fejünket. Azután nyújtunk a fentiek szerint.
Münchausen nem mondott hülyeséget, amikor elmesélte, hogyan húzta ki magát a hajánál fogva a mocsárból. Nyújtsuk ki a fejünket, mintha a hajunknál fogva húzná valaki. Mintha le akarnánk szakítani a nyakunkról. Azután 5-10-szer nyújtunk a fentiek szerint. Következő gyakorlat. Most ugyanezt másik irányba. Húzzuk össze a nyakunkat. A fej ide-oda gördül, mint golyó a tányéron. Először egyik irányba, utána a másikba. Erőlködés nélkül, csak „elengedjük”. Ezzel kész is a felső szakasz. Ez csak a fej volt, nem is a gerinc.
• Jön a nyak. Most a nyakunkra koncentrálunk. Elengedjük.
•„Leengedjük” előre a fejünket, annyira, amennyire ez lehetséges erőfeszítés nélkül, azután nyújtunk (pici nyújtás, a mélyben zajlik, a mozdulat majdnem észrevétlen). 5-10 apró nyújtás után a fejünket függőleges helyzetbe hozzuk.
• Most jön az oldalra döntés. Először „elengedjük” a fejünket oldalra, amennyire ez lehetséges, azután nyújtunk a fentiek szerint. Közben érezzük, hogy ez nekünk jó! Ez a fontos, az érzés és a gondolat. Mosolyogjunk a gerincünkre, minden egyes csigolyánkra.
•Most jön a fejcsavarás (nem kell kitekerni a nyakunkat!). Itt is szinte csak „elengedjük” a fejünket, hadd forduljon el egy kicsit, szinte magától. Azután nyújtunk a fentiek szerint.
• A nagy izmok nem is látszanak, el vannak lazulva. Minél jobban megfeszülnek a mélyizmok, annál jobban ellazulnak a nagy izmok. Jobbra, majd balra.
Most nyújtjuk a nyakunkat, felfelé. Majd összepréseljük a nyakunkat. Hasonlóan a fejhez.
• Elengedés majd 5-10 apró nyújtás. Ugyanaz a séma ismétlődik.

Következő gyakorlat: a fej-golyó a fejtetőhöz erősített madzagon lóg. A vállak nem mozognak, a karok lazák. A tudatunk közben dolgozik, tudjuk, hova megyünk.
• Most jön a gerinc mellkasi szakasza. A nyak és a hát találkozásánál levő „csomónál” (N.B. a kiálló csigolyánál) nyúlást érzünk majd, amikor a nyakunkat a fejünkkel együtt előre döntjük. A mélyben megfeszülnek az izmok és a vállak is mintha csatlakoznának. Utána ugyanezt, ugyanígy hátrafelé.
• Következő gyakorlat: az egyik karunkat a vállal együtt megemeljük, a másikat leengedjük, amennyire ez természetesen lehetséges, a fejünket leengedjük. Ebből a helyzetből megcsináljuk a szokásos kis nyújtásokat a vállakkal és a fejjel.
 •Következő gyakorlat a törzsdöntés. A gerinc mellkasi szakaszának a felső része. Meggörbítjük a hátunkat, mint a macska. A kezünket a térdünk alá tehetjük (itt még ülünk).
• 5-10-szer megnyújtjuk a mélyizmokat. Azután ugyanezt hátra homorítva. Aztán balra, aztán jobbra. Ez itt összesen négy gyakorlat ebben a helyzetben. Karok, vállak lazák. A mély mozog.
• Na most jött el a felállás ideje. Törzsdöntés előre, mintegy „elengedve”. Aztán hátra, balra, jobbra. Ez is itt összesen négy gyakorlat. És mindig azok a kicsi húzd meg, ereszd meg nyújtások.
• A lábaink nem dolgoznak. Ne felejtsük el, hogy a gerinc két vége a tarkó és a farokcsont, egy egyenes tengely két végpontja. Ezt a tengelyt ülve és állva is meg kell őrizni. Olyan jó érzéssel, mint a reggeli nyújtózkodáskor.
• Következő gyakorlat: hajlítsuk meg a derekunkat előre. A medenceizmok működnek.
• Azután hátra nyújtózzunk. Közeledünk a nagy izmokhoz. Ezek hosszú izmok. Lényegében ugyanazok a gyakorlatok, de ezeket már a nagy izmok megfeszítésével lehet végrehajtani.
• Fejhajtás előre és hátra és minden helyzetben 5-10 kis nyújtás.
• Fejfordítás jobbra és balra. Onnan tudni, hogy jól végezzük, hogy jóleső érzésünk lesz.
• Fejhajtás előre és hátra, a nyakra koncentrálva.
• Fejbillentés jobbra és balra. Minden helyzetben 5-10 kis nyújtás.

„Teknősbéka” gyakorlat

• A teknőcnek nincs csigolyaporckopása. Nyakunkat nyújtjuk, majd visszahúzzuk. Minden gyakorlat után visszatérünk az egészség kiinduló pontjához.
• Képzeld a fejed fellógatott karácsonyfadísznek.
• Münchausen gyakorlat az egész testre. Így leszünk egészségesek.
• Tarts egy kis gondolkodási pihenőt. Hova tartasz? Örülj, mosolyogj!
• Egyik vállunk megemeljük, a másikat közben leengedjük, a fejünket előre engedjük.
• Itt a hetes csigolyánál levő „csomót”, „púpot” nyújtjuk. négy irányba. Nyak, vállak, hát irányába.
• Könnyedén fordulunk balra és jobbra, szem előtt tartva, hogy a gerincünk harmonikusan működjön. Jólesően nyújtózunk. Nyújtjuk a gerincoszlopot körbevevő izmokat.
• Előre hajlunk. Nyújtózunk. Majd a hátunk párhuzamos lesz a padlóval, nyújtjuk a hátsó medence izmokat.
•  Ennyi az egész. Nincs benne semmi csoda.

Youtube: DocPopov videók.
Rengeteg videó van a legkülönbözőbb gyakorlatokkal. Sajnos orosz nyelvű a szöveg!
 

Bartha Ferenc
mérnök
MAG közösség

 

 

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!